Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Huszár Andrea

2008.11.12

 

 Született: 1983.

 Tanulmányok:
Modell Divatiskola, Budapest
Dekoratőr Iskola
2008 Eszterházy Károly Főiskola, rajz-vizuális kommunikáció szak
 
 
Fontosabb díjak:
Köztársasági Ösztöndíj (2007)
 
 
Kiállítások a KorKép csoporttal:
Költői képek – Hajdúböszörmény, Hajdúsági Múzeum, 2008
 
Már az általános iskolában feltűnt tanáraimnak a rajz iránti szeretetem. Középiskolai éveim alatt magántanárhoz jártam, Fazakas Tibor erdélyi származású magyar képzőművészhez. Az alapoktól kezdve a mű iránti tiszteletig, alázatig neki köszönhetek szinte mindent, hisz sok éven át oktatott, irányt mutatott. Azt a precizitást a mai napig hordozom, őrzöm alkotói stílusomban, amit nála sajátítottam el.
Középiskolai éveim alatt már vettem részt kiállításon, bár ez inkább a szakmai részt ölelte fel, azaz a ruhakészítést a legkülönfélébb kreatív anyagokból, formabontó megoldásokkal.
Annak ellenére, hogy a festészettel ismerkedtem meg később, ez lett az a fajta kifejező nyelv, amivel a mai napig hitelesen adom át a közlésre szánt gondolataimat, érzéseimet. Amikor hitelességet említek, valóban az abszolút, meg nem alkuvó, egyéni kifejezésre gondolok. Hatások érheti az embert alkotói pályája során, de mindenből úgy kell szintetizálni azt az értéket, amit fellelünk, hogy közben megőrizzük a saját hitelességünket.
Főiskolai éveim alatt rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb szakmai téren. Ezeket kamatoztatni akarom mindenképpen alkotói munkám során. Olyan tanároknak köszönhetek sokat közvetlen vagy éppen közvetett segítségükért, mint mesteremnek Pusztai Ágoston képzőművésznek, Földi Péter festőművésznek és György István Csaba festőművésznek, azaz Borgónak.
Borgó már a kezdetektől fogva kijelentette, hogy jó és értékes az, amit képviselek. Az ő hatására kezdtem el még lelkesebben a színek világa felé fordulni és adva véleményére felvállaltan az absztrakt irányába orientálódni.
Mindig nagy örömöm lelem a tapasztalásban, mikor alakul a mű az általam felhelyezett színfoltok segítségével. Számomra már nem a figurális ábrázolás az elérendő cél és bízom benne, hogy kifejezésmódom pozitív fogadtatásra talál.
Eleinte főként akrillal készítettem képeimet, viszont egy éve áttértem az olajra, amit most már előszeretettel keverek más anyagokkal.
Munkáimra egy ideje rányomja bélyegét a Pécsi Tudományegyetemen tett látogatásom, amikor is sikerült betekintést nyernem egy művészetterápiás előadásba melyet Csorba Simon László művészetterapeuta- festőművész tartott. Egyre jobban érdekel, hogy milyen módon lehet a terápiás foglalkozásokon szerzett tapasztalatokat beleszőni a festményeim világába. Ezt szánom következő lépésnek magam számára.
Idén májusban a Költői Képek című kiállításon megkaptam azt a pozitív kritikát a festményeimre Fátyol Zoltán festőművésztől, hogy érettek, közel állnak a kiforrottsághoz. Ez ad újabb lendületet az alkotásnak. Ezek után úgy gondolom, hogy valóban jó irányban keresgélem önmagam alkotói kifejezésmódját.